Abban az esetben, ha az Internet kapcsolatunkhoz nem bérlünk fix IP-címet, akkor valahányszor felcsatlakozik a modemünk az Internetre, előfordulhat, hogy újabb és újabb IP-címet kap a szolgáltatótól. Ha szeretnénk gépünket (pl. mert ftp, vagy web-szerver fut rajta) a nagyvilágból elérni, jó lenne egy fix név, amivel mindig megszólíthatjuk, bárhol és bármikor is vagyunk. Mivel ez gyakori probléma, ezért okos emberek kitalálták rá a dyndns2 (dinamikus doménnév szolgáltatás) szabványú csodabogarat.

 Évekig elérhető volt az Interneten egy ingyenes dyndns alapú szolgáltatás annak, aki beregisztrált a DynDNS.com honlapján. A regisztráció után kedvünkre választhattunk egy doménnevet (némi megszorítással) és elindíthattunk egy ingyenes doménnév szolgáltatást az általunk kitalált névre. A Routerekbe a gyártók  gyakran be is építik a lehetőséget, hogy minden Internetre történő kapcsolódáskor közölje a dyndns rendszerével az IP-címet, amit a szolgáltatótól kaptunk, így a routerünk és azon át a beállított gépek (és szolgáltatásaik) elérhetővé válnak. A módszer annyira népszerű lett az évek során, hogy a korlátlan idejű ingyenességet lecsökkentették 30 napos próbaidőre. Utána fizetni kell, ha továbbra is akarjuk a szolgáltatást használni. A Routerekbe pedig fixen bedrótozták a gyártók a dyndns szolgáltatót (mintha mások nem is léteznének)... E cikk azt is bemutatja, hogyan lehet kikerülni ezt a problémát.

Akik nem annyira jártasak a számítógéphálózati fogalmak terén, azoknak annyi segítséget adok egy közlekedési hasonlattal élve, hogy az IP-cím a hálózati eszköz (számítógép, router...stb.) "rendszáma", a MAC address pedig az alvázszáma. A DNS (doménnév szolgáltatás) pedig olyan, mint a gépkocsi nyilvántartás, mely megmondja, hogy milyen rendszámhoz milyen tulajdonos (név) tartozik... Ebből már sejthető, hogy a MAC address (MAC-cím) néhány kivételtől eltekintve a gyárban beállításra kerül, és nem is változtatható meg, kivéve a Routerek-ben. De IP-cím (rendszám) és doménnév (autó tulajdonos neve) összerendelés akárhányszor módosítható... A MAC address-ről itt nem szólok többet, csak a tisztább érthetőség miatt említettem meg.

Tehát aki megismerte és megszerette ezt a szolgáltatást és nem tud, vagy nem akar érte fizetni, annak újabb szolgáltatót kell keresni. A Google-val könnyű rábukkanni egy hasznos listára azokról a szolgáltatókról, akik még "korlátlan ideig" ingyenesek (a lista a cikk megírása óta némileg elavulhatott). Persze óvatos vagyok ezzel, mert tudom, hogy az adózás és a halál tarthat csupán korlátlan ideig. Vigyor

Egy jó ideje használtam már - az imént említett hasznos listáról kiválasztott - a dnsdynamic.org szolgáltatását, amikor a közelmúltban tapasztaltam, hogy nem működik. Sőt. A regisztráció után nem is küld a rendszer megerősítő e-mailt.

Félő, hogy az évek alatt a sok-sok regisztrációs űrlap kitöltése során létrejött e-mail adatbázisukat adták el (méreg drágán) marketing célra és ezzel befejeződött egy időre a tevékenységük. Talán pont ez is volt az oka, amiért egy ideig ezt a rendszert létrehozták és üzemeltették... (ez volt a csali, amit a szíve mélyén talán mindenki gyanított is már) Régi bölcsesség, hogy "Ingyen még a kutya sem piszkít. Azt is etetni kell, ami pénzbe kerül...)

Így újabb megoldást kellett keresnem.

Én is kerestem tehát egy jelenleg még működő szolgáltatást. És mint írtam, itt a Földön semmi nem örök. Pláne nem az ingyenes dolgok. Időnként váltani kényszerülünk, ha nincs sok pénzünk az otthoni domain-ünk fenntartására... Ez egy ilyen dolog.

Ott érdemes a táblázat alapján próbálkozni, ahol a subdomain oszlopban az adott szolgáltatóra Free és a domain oszlopban pedig valamilyen térítési díj áll. Az ilyen szolgáltató talán nem a címlistát gyűjti csak, ezért hosszabb távon is számítani lehet rá, hogy elérhető lesz.

Én e cikkhez a No-IP szolgáltatót választottam példának, mivel ezt már néhány hónapja megbízhatóan használom. A többi hasonló szolgáltatókkal is elvileg hasonlóan kellene eljárni.

Beregisztrálva a honlapon kapunk egy e-mailt az általunk (a regisztráció során) megadott címre. A tárgy "No-IP Activation" lesz. A levélben szereplő első hivatkozásra kattintva már élesíthetjük is a regisztrációnkat. Ez után már jogosultaká válunk (maximum 3 darab) ingyenes domén hostnév regisztrálcióra. Belépve az általunk megadott e-mail címmel és jelszóval, válasszuk a Manage hosts menüpontot, majd kattintsunk az Add a host feliratra! A bejövő lapon a hostname mezőbe írjuk be az általunk kitalált tetszőleges doménnév előtagot (pl. weblapom) és a legördülő listából válasszunk hozzá tetszőlegesen egy nekünk szimpatikus utótagot (pl. ddns.net). A DNS Host (A) legyen kijelölve! Feltételezem, hogy most MX-rekordot nem akarunk beállítani (e-mail kiszolgáló üzemeltetéséhez) majd nyomjuk meg az beállításainkat véglegesítő Add Host gombot. Ekkor ellenőrzés indul mert csak olyan doménnevet választhatunk, ami még nem létezik (nem lehet két azonos rendszámú autó az utakon)! Ha véletlenül már létezőt választottunk, akkor visszakapjuk az űrlapot, és a hosztnév mező alatt pirossal megjelenik a "Host is already in your account!" felirat. Ekkor válasszunk másik hosztnevet, vagy utótagot! Ha jó nevet találtunk ki, akkor bejön az aktuálisan már regisztrált hosztnevünket is tartalmazó Manage Hosts feliratú oldal. Ekkor már létrejött és idővel el is terjed az Interneten az információ, ami az IP-címünket hozzárendeli az imént létrejött doménnévhez.

A No-IP esetén fontos tudnunk, hogy ingyenes esetben a domain-jeink 30 nap után lejárnak. Időnként felkeresve a honlapot és ott a DDNS menüpontot választva ingyenesen megújítható az éppen lejáró név! Az Upgrade lehetőséggel a fizetős változatot választhatjuk.

Most már létezik a doménnevünk, de nem létezik még az a mechanizmus, ami rendszeresen és automatikusan az időről időre más és más IP-címünket a No-IP szolgáltató nyilvántartásában frissíti. Ha a router-ünkben van rá lehetőség, hogy beírjuk, vagy kiválasszuk a szolgáltató nevét, semmi további gondunk nincs. Például manapság már egyes TP-Link routerek tudják a No-IP-t is (kiválastható a listából) a Router Dynamic DNS menüpontjánál.

De könnyen lehetséges, hogy esetünkben ez a szolgáltató még nem szerepel a kiválaszthatók listájában. Ezért van szükségünk egy kerülőútra. Ha a router nem közli az aktuális IP-címünket a No-IP szolgáltatóval, akkor egy a  hálózatunkra kapcsolódó számítógépünkön futó (kliens) programocskának kell ezt minden bekapcsolást követően megtenni.

Linux esetén kövessük a No-IP honlapján ide vonatkozó kliens telepítési útmutatót!

Windows esetén a helyzet ennél egyszerűbb, mivel találunk egy olyan (Windows XP-n, vagy annál újabb Windows verzión működő) ingyenes kliens programot, mely a No-IP honlapjáról letölthető. Ebbe be van drótozva a No-IP-vel való együttműködés. Ha másik szolgáltatót választunk, akkor annak a kliensét kell feltelepítenünk!

Néhány fontos dolgot azért meg kell említsek itt!

Az Internet szolgáltatónktól kapott aktuális IP-címünket egyszerűen megtudhatjuk, ha a kérdéses hálózat egy számítógépén egy böngészőbe (pl. Firefox) beírjuk: https://www.whatismyip.com/

Azt, hogy ténylegesen működik-e a domén nevünk, több módon is ellenőrizhetjük. Megnézzük tehát az iménti módon az ip-címünket, majd egy terminál ablakba (Linuxon Alt+F2, Windows-on a cmd parancs kiadása a futtatás mezőben) begépeljük:

ping ingyenesdoménnevünk ahol persze az ingyenesdoménnevünk helyett azt a doménnevünket kell beírnunk, amit beállítottunk a No-IP webfelületén a regisztráció során! Ha a parancs kiadása után 64 bytes kezdetű sorok jelennek meg, minden oké. Ha viszont unknown host, akkor valami nincs rendben. Ha a helyzet néhány nap múlva sem javul, akkor valami nem stimmel a klienssel, felkereshetjük a hibaelhárítással foglalkozó oldalt.

Ha beállítottuk gépünkön a klienst, gondoskodnunk kell arról is, hogy a kintről érkező kéréseink a megfelelő géphez jussanak el. Ha nem használunk routert -azaz csak egy gépünk van az Internetre kötve ezen a kapcsolaton - akkor nincs más dolgunk, csak a gépünk tűzfalán kell engedélyeznünk a szolgáltatásainkat. Pl. ha web-szervert futtatunk, akkor a 80-as portot, ha pedig ftp-t akkor a 21-es portot.

Más a helyzet akkor, ha router-ünk is van, azaz a hálózatunkban akár több gép is üzemelhet egyszerre. Ekkor is a tűzfalon engedélyezni kel az imént említetteket, továbbá a routerben az "applications and games" (vagy hasonló) részben (NAT) a virtual servert. Itt kell megadnunk, hogy kintről egy bizonyos szolgáltatás melyik IP-című gépen érhető el. Ennek bemutatása túlmutat e cikkem határain.

Sok sikert kívánok a használathoz!

We use cookies

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.