Sok-sok éve foglalkozom már (többnyire sikerrel) az emberek informatikai gondjaival. Ez alatt az idő alatt kialakult bennem egy rendszer, hogy mi az a minimum amire egy átlagos számítógépet használónak szüksége lenne. Főként Magyar felhasználókra gondolok. Így az általam elképzelt megoldásoknak olcsóknak, egyszerűen kezelhetőknek és könnyen elérhetőknek kell lenniük.

Egy kis bevezető

Manapság az otthoni (asztali és laptop) számítógépek általában két fő családból származnak. PC és Mac alapúak. Most nem foglalkozom a mobil eszközökkel, amiknek a palettája oly széles, hogy azok ismertetése túlmutatna honlapom szerény lehetőségein...

Én PC-vel foglalkozom. Hogy miért? Mert jelenleg olcsóbb mint a Mac (noha a Mac igényesebb és gyakran jobb) . A magyar háztartások többsége is ugyanezért használ PC-t, no meg a szokás miatt.

A PC-ken többnyire három fajta operációs rendszer működhet (speciális esetben egyszerre is, de erről majd később). A legáltalánosabb valami Microsoft Windows megoldás. Vagy, a jelenleg kevésbé elterjedt, de terjedőben lévő valamilyen Linux (Unix) változat. És működhet még Mac OS X is (megerőszakolva).

A Linux alapú rendszerek - melyekről a következőkben szó lesz - világszerte általánosan használt emblémája egy Tuxi névre keresztelt kis pingvin.

Javaslatom

E cikkben, hagyományos munkaállomásra én Linuxot fogok ajánlani, annak is az Ubuntu névre hallgató változatát. (Egyéb hordozható eszközökre inkább a Linux egy Android nevű változata a használatos)

Hogy miért Ubuntu?

Az Ubuntu előnyei:

  • egyszerűen kezelhető, jól átlátható
  • viszonylag kis gépigényű
  • a legtöbb átlagos (otthon előforduló) feladatra kínál jól használható megoldást
  • olcsó (ingyenes, de nem a számítógép, hanem csak az operációs rendszer! Nevetés)
  • sok program (közülük rengeteg ingyenes) létezik hozzá
  • biztonságos (fejlett biztonsági rendszer, jelszó, tűzfal...stb.)
  • vírustámadásokkal szemben védettebb, mint más rendszerek, miközben nem igényli vírusirtó folyamatos jelenlétét (noha ingyen telepíthető Linuxos változat)

Hátrányai:

A viszonylag egyszerű telepítéssel "csak" egy alap rendszert kapunk (de azért többet, mint Windows esetén). Ezt be kell "laknunk", fel kell telepítgetnünk a hiányzó programokat. Valamint el kell távolítani azokat, amikre biztosan nem lesz szükségünk. A telepítés, eltávolítás rendszerint könnyedén megy, néhány esetet kivéve. Ilyenkor segít "Google Kapitány"! Szinte biztosra vehető, hogy nála találni megoldást a problémákra, csak lehet, hogy angolul Vigyor

Kiknek ajánlom?

Azoknak az átlagembereknek ajánlom ezt a rendszert, akik levelezni, böngészgetni, olvasgatni, filmeket és zenéket letölteni, nézni, hallgatni, chat-elni, fotókat nézegetni és szerkeszteni, játszani továbbá irodai munkát végezni szeretnének. A felsorolás közel sem teljes! (Az Informatikusok többsége szerintem ismeri a Linux rendszereket, így ez az írás nem nekik szól...) Azoknak ajánlom, akik elfáradtak már a vírusokkal, spyware-ekkel és egyéb modern információs "ártánnyokkal" való szakadatlan és egyenlőtlennek tűnő küzdelemben!

Kiknek nem ajánlom?

Azoknak nem ajánlott Linuxot használni, akik kizárólag más rendszeren működő programokat (főként erőforrást zabáló Windows-os játékokat), vagy csak más rendszeren működő hardvereket használnak. Például néhány régi, illetve egzotikus szkenner, mobil-stick, webkamera, TV-tunerkártya...stb. előfordulhat, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem bírható működésre! Erre Gábor nevű olvasóm hívta fel a figyelmemet, amiért ez úton is köszönet jár Neki!

Illetve azoknak sem ajánlom, akiket nem zavar a lopott szoftverek és illegális operációs rendszer használata, szeretnének saját tudtukon kívül a gépükön vírusokat (és egyéb ártányokat) tenyészteni és tudatlan embereknek terjeszteni, vagy mindenképpen szeretnének súlyos pénzeket költeni egy csomó olyan dologra, amit sosem fognak tudni biztonságosan használni...

Akiknek tehát e cikk szól!

E cikk sajnos eléggé "felületes". Ne is várjon senki tőlem olyat, hogy egy oldalon leírjam a profi Linuxos "guruvá" válás minden csínját-binját! Ez inkább figyelemfelkeltő, kedvcsináló segédlet az első lépések megtételéhez. Akik például már gyakorlottak a Windows használatában, ők azért gyakorlottak, mert kellő idő alatt "rájuk ragadt" valamilyen úton-módon a szükséges tudás. Ezt a tanulási időt a Linux esetén sem lehet megspórolni, csak esetleg rövidebb idő kell (a Windows-os múlt miatt)... Senki ne várja a Linuxtól, hogy azt mindenféle tanulás nélkül zökkenőmentesen használhassa. Ez naiv és igazságtalan lenne.

Ha ennyire jó, miért nem használja mindenki a Linuxot?

Ennek több oka is van. A Linux (Ubuntu) "ingyenes". Rengetegen fejlesztik a világon pusztán lelkesedésből és a szakma iránti szeretetből. De a mai világban ez kevés. A Microsoft dollármilliókat tol bele a marketingbe. Ügyes promóciós megoldásokat, hangzatos (ám gyakran félrevezető) szlogeneket hint szét a médián keresztül. És mindezt régóta csinálja. Az Apple cég ugyanezt teszi. A Linux fejlesztőknek (az ingyenesség feltétele miatt) erre csak nagyon korlátozottan van lehetőségük. De attól, hogy valamit orrvérzésig reklámoznak, még nem biztos, hogy jó. Ugyanígy ha valamit soha nem reklámoznak, attól az még lehet jó (és persze lehet rossz is).

A másik ok nálunk az országban a Linux elhibázott terjesztésében van. Egy időben (a törvények és a kisebb bekerülési költség miatt) a boltokban a PC-ket az "ingyenes" Linux-szal adták. Látszólag megmenekítve a vevőket a Windows megvásárlásának terhétől. Adták? Odavágták. Azt várták, hogy a vásárló hazaérve, bekapcsolja a gépet azonnal  lelkes Linux felhasználóvá változik.  :-) Nem ez történt. A vevő hazaérve már tudta (hallotta másoktól), hogy a gépen van egy valami UHU-linux nevű "szar" amit le kell törölni (persze az sem ment egyszerűen neki) és fel kell telepíteni helyette a munkahelyről, vagy a haveroktól hazalopott Windows-t és Office-t... Ismerős történet, ugye?...

A harmadik ok, hogy régebben a Linuxok telepítése és használata nem volt annyira egyszerű és látványos, mint ma. A fejlesztők mára rájöttek erre. Például a Windows XP telepítése során minimum három újraindítás után válik a gép normálisan használhatóvá. A Linux az első újraindítás után már használható!

És mi van a Windows-os programokkal?

Az Ubuntu elég egyszerűen képes Windows-alapú programokat futtatni egy Wine (Windows Emulator) nevű eszköz segítségével, amit szintén egyszerűen telepíteni kell. A Wine segítségével rengeteg közepes gépigényű játék is futtatható.

Ha az Ubuntu telepítése után kiderül, hogy valami különleges ok miatt mégis csak Windowst kellene használni egy adott feladatra (mert Wine alatt nem működik), nincs veszve semmi! Én ilyenkor Virtuális gépet használok. Az szinte biztos, garantált megoldást jelenthet. De ezt majd később ismertetem. Ugyanakkor lehetőség van Windows telepítésére a Linux mellé is, ha valaki erre vágyik. Ekkor a gép indításánál kell kiválasztani, hogy melyiket akarjuk indítani, a Linuxot, vagy a Windowst...

Kezdjük az elején!

Nem szeretem újra kitalálni a már létező dolgokat. Így itt nem írom le az összes teendőt, ahol tudok hivatkozok más leírásokra (a kék szövegrészek segítségével).

A legfontosabb, hogy szilárd elhatározásra jussunk: Ubuntut akarunk! Olvasgassuk az Ubuntu hivatalos ismertetőjét (magyarul)! Ha ettől a kellő mennyiségű hamis biztonságérzettől felvértezve érezzük már magunkat, akkor nyugodtan kezdjünk neki! Kacsintás

A gépen lehet már működő más operációs rendszer. Ekkor eldöntendő, hogy végkép megszabadulunk tőle, vagy mellé telepítjük. Én javaslom a kizárólagos rendszert.

A legfontosabb, hogy legyen egy megfelelően működő gépünk az Ubuntu futtatásához, és egy Ubuntu telepítő lemezünk a dokumentáció alapján.

Lépésről lépésre végrehajtva az ott leírtakat végül birtokba vehetjük a kezdeti rendszerünket.

Ezután ismét elővéve a dokumentációt, személyre szabhatjuk rendszerünket.

Ha úgy érezzük, elkészültünk, használjuk bátran a rendszert! Az a leglényegesebb, hogy ha valami nem működik ne keseredjünk el, hanem higgyünk a rendszerben és abban, hogy létezik megoldás a problémánkra (Google)! Ez minden számítógépet használó számára a legfontosabb tanácsom!

Személyes tapasztalataim

Nem csak beszélek a Linuxról, hanem magam is ezt használom otthon (ráadásul Ubuntut), nagy örömömre.

A tapasztalatom szerint a legnagyobb akadály az átállásnál, hogy az emberek félnek. Nem látják, hogy a régi rendszerükben használt programokat mivel tudják majd helyettesíteni. Az átállást fontolgatók nagy része valami Microsoft Windows rendszert cserélne le Linuxra.

Összeállítottam egy rövidke listát, hogy melyik Windows-os program helyett milyen  ingyenes Linuxos (Ubuntu) programot használhatunk.

MS Office helyett Libre Office-t ami az Ubuntu része és jól kezeli a docx-fájlokat is.

Outlook Express, illetve Outlook helyett Mozilla ThunderBird

MSN helyett aMSN ami könnyedén telepíthető

Skype Ubuntura is telepíthető

Nero (CD/DVD író) helyett Brasero, ami az Ubuntu része

Media Player van az Ubuntuban is Mplayer néven. Sőt, nem kell (és nincs is) Daemon Tools a lemezképfájlok (filmek esetén) lejátszásához. A rendszer az ISO-formátumot alapból ísmeri.

Adobe Acrobat Reader helyett egy gyorsabb és egyszerűbb PDF-olvasó az Ubuntunak alaptartozéka. De aki akar, telepíthet Acrobat Readert is Linuxra, működni fog.

Java Runtime Envinronment (JRE) az Ubuntura is telepítendő! Annak nem része a telepítéskor

A sokak számára hasznos Paint helyett van az Libre Office rajzoló programja

A népszerű Photoshop helyett pedig van a hozzá nagyon hasonló Gimp

A Corel Draw ingyenes alternativája az Inkscape

A régi mobiltelefonokhoz Nokia PC-Suite helyett a közel hasonló funkcionalitással rendelkező Wammu, mely nem csak a Nokia telefonokat kezeli.

X-Lite és hasonló VoIP, azaz Internetes telefonprogramok (amikkel vezetékes hálózatba is lehet telefonálni) helyett SFLPhone.

 

USB-eszközök használata

Manapság számos USB-n kapcsolódó eszközt használunk. Különböző Pendrájvok, digitális fényképezőgépek, kártyaolvasók, hordozható winchesterek, BlueTooth egységek és Wi-Fi stick-ek. A Linuxok mindezeket (a tapasztalatom szerint) többnyire könnyebben felismerik, mint a Windows. Nem kell semmit telepítgetni. Csak be kell dugni és használni. Az eszközöket viszont le kell választani ugyanúgy, mint a Windows-ban. (jobb egérgombbal az eszköz ikonján az asztalon, az eszköz leválasztását kezdeményezhetjük)

Windows használata "Linuxban"

Létezik egy különlegesen ötletes és egyre terjedő technológia. Virtualizációnak hívják. A dolog rövid lényege az, hogy egy operációs rendszeren (bármilyenen) elindítanak egy speciális virtuális környezetet létrehozó programot, és abba a virtuális környezetbe telepítenek újabb (akár más fajta) operációs rendszereket.

Esetünkben az Ubuntura feltelepíthetjük a VirtualBox nevű virtualizációs rendszert és abban létrehozhatunk egy virtuális környezetet. Oda telepíthetünk Windowst. Az így telepített Windows működése közben semmit sem "tud" arról, hogy ő nem igazi számítógépen fut, hanem csak egy szoftverben.

Az így telepített Windows valójában egy nagy fájlban tárolódik. Ez a fájl könnyen másolható, és másik számítógépen, más operációs rendszeren is azonnal elindítható (ha van ugyanolyan virtualizációs környezet telepítve). Másolható ugyanazon a gépen máshová is biztonsági mentés gyanánt. Így ha tönkretesszük az ilyen módon működtetett Windows (pl. vírusfertőzéssel), akkor csak a mentést bemásoljuk a tönkrement helyére és pár percen belül ismét van működő rendszerünk.

Ahogyan mindennek ára van, úgy ennek is. A virtuálisan futó rendszerünk kicsit lassabb lesz, mint egy igazi. De a mai gyors gépeken ez a hátrány szinte észrevehetetlen főleg azért is, mert a mai számítógépeket úgy tervezik, hogy támogassák a virtualizációt.

Ha eléggé erős gépünk van, akkor párhuzamosan egy időben, egymás mellett akár több virtuális rendszert is futtathatunk, ami az iparban és a kormányzati szerveknél egyre gyakrabban használatos megoldás a temérdek előny miatt.. De ez már túlmutat e cikkemen...

Más út

Ha valaki mégsem akar Linuxra váltani, de érdeklődik a téma iránt, annak van egy viszonylag kényelmes és fájdalommentes út.

Windows alatt telepít egy VirtualBox-ot és arra telepít egy Ubuntut... És indulhat a játék!

Így a Linux tanulmányozása is sokkal zökkenőmentesebb lehet, ha virtuális Linuxon próbálgatunk ki dolgokat...

Zárszó

Aki kellően kitartó és türelmes volt velem, az eljutott idáig. Itt a döntés ideje, hogy behatóbban is foglalkozik a témával, vagy tovább szörföl...

Ha Kedves Olvasóm az előbbi mellett dönt, úgy ajánlom, térjen vissza a cikk elejére és a kék szövegrészekre kattintva a hivatkozásokat is böngéssze! Nem lesz egyszerű, de hosszú távon szerintem megéri. Ez a cikk nem terjed ki mindenre, nem is teheti. Csupán ugródeszka a bátrak és kíváncsiak számára.

Az Ubuntu honlapján is találni hasznos segítséget a fenti témában. Továbbá érdemes tudni azt is, hogy nem csak Ubuntu létezik, hanem sok egyéb Ubuntu-rokon. Kubuntu, Medibuntu, Xubuntu...stb.

Sok sikert kívánok!

Utószó:

A cikk megírását követően többen kérdezték tőlem már, hogy "Na jó, de melyik verziót telepítsem?".

Ezzel kapcsolatban az alábbit szoktam javasolni.

"Az LTS annyit tesz, hogy Long Term Support, azaz hosszú ideig támogatott. A 13.10-es nem LTS, így azt nem érdemes már feltenni szerintem. Én a nem LTS verziókat kísérleti verziónak tekintem... (ez az én véleményem csupán) Az Ubuntu számozásában például a 12.04.3 LTS esetén a 12 az évszám utolsó két számjegyét (azaz 2012-t) jelenti, az első tizedesponttól jobbra lévő szám a kiadás évében a kiadás hónapját jelöli. Ez 04, azaz április. A többi szám a frissítés főverzióját jelöli, ami példánknál a 3 (olyan, mint az XP-nél az SP3.).

A 13.10 a fentiek értelmében 2013 októberi.

A jelenlegi szabály az, hogy LTS mindig áprilisi és az évszáma mindig páros kell legyen! Így már sejthető, hogy a következő soron következő verzió (e sorok írásakor) a 16.04.1 LTS lesz...

Ezeket csak azért írtam le, mert szerintem tedd fel a 14.04 LTS-t! Amikor pedig kijön a 14.04.2 LTS (tehát a nagyobb betegségeit elkezdték kijavítani), akkor egyszerűen frissítsd az újabb verzióra! (tehát a 14.04.02 LTS-re az apt-get update -y paranccsal)"

Végül meg kell említsem, hogy létezik egy átfogó leírás az Ubuntu verziókról (magyarul).

2014.03.27

Utószó:

Egy kedves olvasóm írta a vendégkönyvembe az alábbiakat:

"Évek óta használok Linux változatokat, és fantasztikusnak tartom magát a rendszert és a befektetett energiát. Emellett évek óta használok (főként) munkámhoz MS Windows rendszereket, és fantasztikusnak tartom magát a rendszert és a befektetett akármilyen innovációt szintén. Mivel az informatikából élek, folyamatosan felteszem azt a kérdést magamnak, hogy mire ez az egyoldalú hozzáállás az operációs rendszerek körül?

Én a magam részéről mélyen tisztelek és becsülök minden emberi befektetett tudást, időt, pénzt és energiát, ötletet, megvalósítást.

Azt hiszem, ez utóbbi vész el (pont, ami emberi), ha elzárkózunk akármilyen megoldások elől.

 Üdvözlettel: Berci. :)

p. s.

Most teszem fel újonnan az Ubuntu egyik verzióját a laptopomra, amin írok, pedig Windows alatt pötyögöm."

Nos, Bercivel jórészt egyet is tudok érteni. Főleg, ha a Microsoft termékek használatát a jogtisztaság keretein belül műveli. Feltételezem, így van... Nekem nem az a legnagyobb gondom, hogy mi lett a Microsoftból, hanem az, hogy milyen áron. Szomorúnak tartom, hogy egy ilyen nagy és gazdag világcég számára a profit bármikor sokkal lényegesebb, mint a vevőkhöz való hűség. Hogy a vevőknek csak azért kell 20 év alatt ugyanazt a funkciót 50 különböző formában megtanulni, hogy a cég ötvenszer eladhasson nekik egy látszólagos újat. Például ez történt az Office-ok és a különböző Windowsok esetén... És a másik az, hogy sok "új érték" nem a Microsoft produktuma, hanem az előbb említett  - hűtlenül magukra hagyott - vevők pénzének produktuma, amin megvásároltak kisebb cégektől, jónak mondható programokat, modulokat. Ilyen pl. a Skype is. Aztán hozzá nyúltak, és a korábbi programverzió az új körülmények közt már nem működött. Persze értelmes hibaüzenet, vagy értesítés sehol nem volt, noha a Microsoft vélhetően jól tudta, hogy ez a helyzet...

Továbbá az is zavar, hogy egy szimpla Office csomag összemérhető egy átlag magyar polgár egy havi fizetésével, miközben az eladásból származó profit feltehetően már az egeket súrolja. És erre a Microsoft válasza nem az, hogy olcsóbban adná a termékeit, hanem az, hogy megbízza a BSA-t. Nyilván ez az olcsóbb a számára. Tudom, hogy aki nem a gyarmatokon él, az könnyen kipenget egy ekkora összeget, de mi itt élünk (persze "Akinek nem tetszik, annak el lehet menni. Még...").

Tehát dohogásom summája az, hogy nem az operációs rendszerekkel van bajom (azok olyanok, amilyenek), hanem a hozzájuk kapcsolható embertelen és kapzsi lelkülettel.

A dolgok ritkán fehérek és feketék. Miközben a fentieket írtam, arról is tudtam, hogy a Linux ingyenessége néha burkolt "lopásokon" alapul. Ugyanis az összetevőit sok-sok ember önszántából fejlesztette ki, de gyakran valamilyen munkahely erőforrásaival és az ott eltöltött munkaidő alatt. Persze, hogy egy átlagos Linux rendszer hány százaléka keletkezett ilyen körülmények közt, azt nem tudom.

Egyet tudok. Ingyen nincs semmi (még a kutyapiszok sem!), csak esetleg nem nekünk kell az árát megfizetni.

We use cookies

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.