Gyakori feladat, hogy egy szimmetrikus táplálást igénylő antennát aszimmetrikus tápvonalon kell táplálni (pl. Moxon-antenna). Az alábbi leírás erre ad egy lehetséges megoldást abban az esetben, ha impedancia transzformációra egyébként nincs szükség.

Egy olvasóm kérdése döbbentett rá, hogy talán érdemes lenne foglalkoznom itt az u.n. „piszkos balun”, vagy más néven fojtó-balun működésével, mivel az első látásra nem tűnhet egyértelműnek.

Az 1:1-es balunok egyik fajtája a (tengerentúli szóhasználattal) „ugly” balun. Nem szeretem ezt a piszkos jelzőt. Nem látok semmi kivetni valót a módszer használatában. Jobb ebből a szempontból a másik megnevezés: choke balun, azaz fojtó-balun. A balun a balanced/unbalanced (angol) kifejezésből ered. Itt olvashatunk róla, így nem tárgyalom az alapokat.

Az olvasóm kérdése a következő volt: ”Az világos, minél nagyobb az adott elem, jelen esetben a tekercs ellenállása a hullám terjedésével szemben, annál kisebb lesz az azon áthaladó, adott frekvenciájú energia. De annak az energiának, azon a frekvencián a meleg éren - amely ott szintén tekercs, nagyjából azonos értékű induktivitással, mint a köpeny-tekercsé - kell eljutni az antennához, hogy az kisugározhassa.
Nos, ez az induktivitás miért nem játszik érdemi szerepet?”

Ha az ember sok energiát és időt és esetleg pénzt fektetett egy jó antenna elkészítésébe akkor nem mindegy, hogy az értékes elektromágneses energiából mennyi veszik el az antennáig vezető kábelen. Vizsgálódásaim során alkalmaztam egy lehetséges megoldást a hatékonyság növelésére.

Manapság a rádió adóvevők antennacsatlakozója nagyjából 50 ohmos impedanciával terhelendő a rádió védelme érdekében, és a hatékonyság miatt is. Ez indokolja, hogy a rádióamatőrök 50 ohmos impedanciájú kábeleket használnak (pl. RG58, RG213...stb.). Csillagászati áron kaphatók az ilyen kábelek, ha kicsi a veszteségük és a megfelelő teljesítményt is bírják.

Akad olyan szituáció, amikor csak egyetlen sávra van szükségünk antennára. Ilyenkor adódik az egyszerű megoldás, készítsünk gyorsan egy dipólt! Alapesetben a dipól egy sávra alkalmas csak, ha nem használunk tunert. Tunerrel persze „megerőszakolható” az antenna, hogy más sávokon is működhessünk, de most ezt nem részletezem. Az alábbi cikk - az 1944-ben szabadalmaztatott - T2LT antennáról szól.

Attachments:
Download this file (20M_DIPOL_BASE.NEC)20M_DIPLOE_BASE.NEC[A T2LT antenna szimuláció]0.4 kB
Download this file (20M_DIPOL_BASE_VERT.NEC)20M_DIPOL_BASE_VERT.NEC[A T2LT antenna vertikális változata]0.4 kB

Noha nem láttam még statisztikát arról, hogy a rádióamatőrök hány százaléka küzd a QTH-ján zsibbasztó antenna korlátozásokkal, de úgy érzem ez a szám jóval az 50% felett lehet. Főleg, hogy a magyarországi rádiósok jelentős hányada Budapesten él. Aki a külvárosi, kertes övezet szerencsésebb lakója, néha az sem engedhet meg magának mondjuk 40 méter hosszú vezetéket kifeszíteni. Az ismerőseim helyzetét ismerve az átlagos lehetőség a 20 métert alig haladja meg. Hozzám hasonlóan, mások is sok módon próbálnak boldogulni az ilyen korlátok közti rádiózással. Több féle antenna próbálkozásom volt már. Az egyik sikeres az FD3 antenna. Ezt ismertetem az alábbi cikkemben.

Attachments:
Download this file (FD3_alap.NEC)FD3_alap.NEC[Modell a 4nec2-höz]0.4 kB
Download this file (yl2mk_ocf_ant.pdf)yl2mk_ocf_ant.pdf[Írás az OCF-antennákról]1408 kB

We use cookies

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.