Az a Split, amiről most írok nem azonos a horvátországi Split (régi nevén Spalato) várossal (HI). Ez egy rádióamatőr forgalmazási módszer, egy technika, amit a DX állomások a nagy pile up esetén (nagy nyüzsgés) használnak, hogy megkönnyítsék nekünk (és maguknak is) az összeköttetések létesítését.
Ha a ritka, egzotikus és ezért igen keresett, népszerű állomás ugyanazon a frekvencián vesz, ahol ad, hamar kezelhetetlen helyzet alakul ki. Egyrészt amikor kimondja, hogy QRZ, abban a pillanatban állomások tucatjai egymást "túlkiabálva" próbálják hívni a ritka állomást. Ebben a "kakofóniában" senki nem hall semmit. A hívott DX állomás sem. És a többiek sem hallják őt. Így nem tudni éppen beszél-e és kivel, illetve mikor lehet Őt hívni.
Időnként a rádióamatőrök kitelepülnek a természetbe, hogy onnan zajmentesebben és a civilizációs egyéb zavaroktól (épületektől) eltávolodva létesíthessenek rádiókapcsolatokat. Mivel sokféle helyszín létezik, nem lehetséges olyan antennával felszerelkezni, ami minden körülmény közepette tökéletesen működne. Ilyenkor jön segítségül az antenna-hangoló. Vihetünk magunkkal ilyenkor egy kis kézi tuner-t, illetve beszerezhető olyan kis fogyasztású, kis méretű, könnyen kezelhető és főleg könnyű automata hangoló (tuner), amivel hatékonyan dolgozhatunk terepen. Egy ilyen hangolót mutatok be az alábbiakban.
Rádióamatőr körökben hallottam, hogy mennyire nagyszerű és univerzális program a Ham Radio Deluxe. És biztos forrásokból azt is megtudtam, hogy ezt sajnos sehogy nem lehet Linuxra telepíteni. A következőkben azt mutatom meg, hogyan lehet mégis Ubuntu 18.04 Linuxra telepíteni úgy, hogy az működjön is (feltételezem, hogy a korábbi verziókra is működik a módszer).
Időnként előjönnek koaxiális kábelekkel kapcsolatos mérési feladatok. Ilyenkor az ember felüti a böngészőt és keresgél a rengeteg vélemény, és megoldás közt. Vannak olyan honlapok, amik komoly matematikai fegyvertárat vonultatnak fel mellőzve a gyakorlati megvalósítást. És vannak olyanok is, amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem érthetők (tán aki írta, az sem értette jól). Ezért készítettem az alábbi cikket, ami egyszerű elvek mentén ad a hétköznapi gyakorlatban elfogadható pontosságú mérési módszereket.
Bővebben: Koaxiális kábelek paramétereinek mérése egyszerűen
A közelmúltig nem létezett olcsón beszerezhető VNA (Vector Network Analyzer). Akik tudták, hogy ez micsoda és mire használható, azok sem tudtak olcsón hozzájutni ilyen készülékhez. Aztán megjelentek a már elérhető példányok 250$ (hetven-nyolcvanezer forint) körüli értékben. Ekkor kezdett el egy Edy555 becenévre hallgató Japán amatőr fejleszteni egy 50$ árkategóriába eső, nyílt forráskódú kis hálózati analizátort. Évekig árulta, aztán egy időre felhagyott vele. Ekkor jöttek a képbe az élelmes kínaiak.