top
logo


Jó minőségű detektoros rádió készítése

Gyerek koromban Szombathelyen növekedtem a hajdani újperinti középhullámú rádióadótól (anno Petőfi, 1251kHz, 150kW) pár kilométerre. Kézenfekvő volt akkoriban, hogy (8 évesen) detektoros rádiót építsek. Meg is tettem, és rengeteget tanultam belőle. Akkoriban a hagyományos felépítést követtem, pár méteres drót antennaként, és a gázkonvektor vascsöve földelésként. Szó se róla, a rádió eléggé hangosan szólt (nem túl hangosan még hangszóróval is). Az ilyen rádiók a működésükhöz nem igényelnek elemet, áramforrást. Az energiát egyenesen a rádióadóból nyerik.

A solti Aztán múltak az évek és én némileg képzettebb lettem az elektronika terén is. Kíváncsi voltam rá, hogy most milyen detektoros rádiót építenék. No, meg a nosztalgia is vonzott. Mindamellett megdöbbentett, hogy a világon mekkora tábora van a detektoros rádiót építőknek. Jelenleg Budapesten lakom. Csepel szigeten van a legközelebbi (kb. 12km légvonalban Budapesttől) középhullámú adó, ami nem túlzottan nagy teljesítményű (873kHz, 20kW, Lakihegy). És délre (kb. 120km légvonalban) van a hazánkban legerősebben sugárzó solti "nagyadó" a maga 2MW teljesítményével (540kHz).

A körülmények nem teszik lehetővé, hogy otthonomban hosszú antennát és jó földelést készítsek. Igazából nem is akartam, hogy a rádióm helyhez legyen kötve. Emlékeimből rémlett, hogy a '20-as években divatos volt a keretantennás detektoros rádió készítése.

A keretantennának sok előnye van:

  • kisebb zaj
  • irányított vétel
  • mobilitás (nem kell hosszú antenna és földvezeték)
  • Az antenna lehet a rezgőkör induktivitása is egyben
  • esetenként nagyobb szelektivitás

Én is a keretantenna mellett döntöttem.

Az Internetet felütve találtam rá Bruce Carter középhullámú keretantenna kalkulátorára. A méretek inch-ben értendők! 1 inch=2,54cm..

Kicsit tanulmányoztam a kalkulátor használatát és a mellékelt intelmeket, majd megnéztem, hogy mekkora keretet érdemes összetákolnom. A barkácsboltban olcsón  vásároltam korábban 20x20mm keresztmetszetű fenyőlécet (ilyesmi mindig van itthon nálam, minden eshetőségre felkészülve), ami 210cm hosszú volt. Így ebből tudtam készíteni egy 100cm tengelyű szabályos keresztet amire aztán a drótot tekercselhettem.

Lemértem a "projektem" számára félretett forgókondenzátor vég-kapacitásait. Aztán ezekkel az értékekkel játszogattam a kalkulátorban. Így megállapodtam magammal, hogy a 13 menetes keretantenna lesz a legmegfelelőbb a céljaimnak. A kalkulátorban 5mm-es menettávolságot adtam meg. Ezek után a lécet kettévágtam az egyik végétől 100cm-re. Majd a 100 cm-es léc végeitől fél centire kezdtem fél centinként 3mm-es furatokat készíteni (13 darabot). Ezt használtam aztán sablonnak a maradék 110 cm-es léchez is. A hosszabbik léc maradék 10cm-es szakasza azért kellett, hogy az antennát annál a résznél rögzíthessem egy nehéz talapzathoz. A talapzat aztán sokáig nem készült el, forgatható műszerészsatuba fogtam be az antennát.

A léceket a közepüknél összecsapoltam, így egy 100cm átlójú négyzet lett az antenna a tekercselés után, ahol az egyik sarkából még kilógott 10 cm (ez volt a kezdeti használatkor a satuba rögzítve).

Elkezdtem 0,5mm átmérőjű zománcozott rézhuzalból (CuZ) fűzögetni az antennát. Nem volt egyszerű... Ha valakinek jobb ötlete támad, csinálja bátran azt!

A kész antenna valami hasonló lett, mint az alábbi. Nekem az induktivitása 470uH-re sikeredett.

Keretantenna

Az enyém nem ennyire szépen kidolgozott, ezért nem azt tettem ide fel...

A megépített rádióm kapcsolási rajza az alábbi.

Az alap kapcsolási rajz

Diódának BAR28-at is kipróbáltam. Ugyanolyan jól teljesítettek, mint az OA1160. A dióda kb. 2 kiloohmmal terheli az antennát. A helyes illesztéshez a megfelelő pontot (próbálgatással) a 4. menetnél találtam. Az oszcilloszkópon, nálam ebben az esetben volt mérhető a legnagyobb jelszint. Más konstrukciónál és más frekvencián ez máshová is adódhat!

A kondenzátorok kerámia kivitelűek voltak. A transzformátor egy normál lemezes hálózati transzformátor. Nálam UNITRA 12-220V-os vált be a legjobban. Összeszedtem az összes hasonló trafómat és próbálgatással kiválasztottam a legjobbat.

Az antenna síkját (Budapesten!) É-D irányba állítottam, felszereltem rá a forgó kondenzátort, majd oszcilloszkópot kapcsoltam rá. Ezzel maximális amplitúdóra hangoltam. Meglepődtem. 200mVpp körüli vivő jelet mértem a Kossuth rádió frekvenciáján! Hiába, a 2MW, az 2MW... A feszültségkétszerező kapcsolás miatt a kondenzátorokra 400mVpp kerül.

Az antenna jól teljesített. Más irányba állítva az MR4 nemzetiségi rádió német nyelvű adása is bejött  jól érthetően.

810kHz-re hangolva pedig a Katolikus Rádió (azóta a középhullámú sugárzás 2011. január 16-tól megszűnt) jött be alig érthetően. Fejhallgatónak normál 32 ohmos (szupermarketben vásárolt) dinamikus fajtát használtam. A trafó kis menetszámú tekercse csatlakozott hozzá! Így nem kellett a nehezen beszerezhető nagy impedanciás fejhallgatóról (általában 2kOhm impedancia az induktív fajtánál) gondoskodnom. Trafó nélkül a fejhallgató szinte alig hallható! A Trafó impedanciája 20kiloohm körül van 2kHz-en.

Később tovább játszogattam a rádióval. Csak azt a vezetéket hagytam meg, ami a két diódát az antennával egy kondenzátoron keresztül összeköti. Az első rajzon a felső vezetéket a leágazásról leválasztottam és a forgó kondenzátor álló részéhez forrasztottam. Tehát ebben az esetben nem a 4. menetre csatlakoztattam, hanem közvetlenül a forgókondenzátorra. Az alsó vezetéket pedig elhagytam. Ez az ú.n. egyvezetékes, vagy más néven "elektromos" táplálás. Ekkor az antennát nem a dióda 2kohm-ja terheli, hanem a transzformátor és a keretantenna eredő térkapacitása, így a terhelő impedancia sokkal nagyobb. Ekkor a diódára nagyobb feszültség jut (viszont az áram kisebb). A demodulált, hangfrekvenciás jel maximális nagysága kb. 200mVpp (Budapesten), a trafóval párhuzamos simító kondenzátoron mérve.  Az egy vezetékes megoldás jobban működött, mint a két vezetékes! A szelektivitás is lényegesen jobb volt.

A rádió tehát még jobb minőséggel működött! Az alábbi ábrán látható a kapcsolási rajza.

det

Álmatlan éjjeleken az éjjeli szekrényemre szereltem az antennát és a rádiót. A Kossuthot hallgattam (amíg volt). A párom azt mondta, úgy nézünk ki, mintha a fejfánk alatt feküdnénk... Nevetés Az antennát (ha É-D irányú) az ágytámla mögé is el lehet rejteni, és így csendben lehet rádiózgatni.

A Kossuth 200pF kapacitással volt rezonancián. Fixen felszerelve az antennára a 200pF-ot, a diódákat és a trafót (lehetőleg kis méretűt) és a 3,5mm-es Jack-aljzatot a fejhallgatóhoz, egészen kompakt kis szerkezetté alakítható. Így elrejthető az egész a szem elől...

Sokat töprengtem azon, hogy miért nem terjedt el ez az "egy vezetékes" kapcsolás (pedig nagyon is életképes az ötlet). A válasz akkor derült ki számomra, amikor észrevettem, hogy az alsó vezeték eltávolításakor a korábban (hagyományos kapcsolásnál) behangolt adó elhallgatott. Könnyű ilyenkor azt gondolni, hogy a rádió egy vezetékkel nem működik, pedig csak odébb kellene hangolni  a forgót és újra hallható lenne a korábbi állomás, ráadásul hangosabban. De sokan a "fejlesztés" során megelégszenek a megszokott "szól-nem szól" módszerrel... Nevetés

Később aztán megoldottam a forgatható antenna talapzat kérdést is. Szereztem egy kb. két tenyérnyi méretű hulladék bútorlap darabot, aminek egyik felére felcsavaroztam egy kb. 4cm x 4cm x 4cm-es fatömböt, melynek közepébe egy 10mm-es 3cm mély lyukat is fúrtam. Ebbe ragasztottam egy 10mm-es facsapot, ami kb 4cm hosszan kilógott függőlegesen felfelé a tömbből. A kereszt "nyelébe alulról fúrtam egy 3,5cm mély, 10mm átmérőjű lyukat, amibe aztán bedugtam a talpba rögzített csapot. Így az antenna forgatható lett. A falap maradék területére behajtottam a csavarokat és azokra forrasztottam az alkatrészeket, és a trafót is rácsavaroztam.

Fontos: A csavarok tetejét előbb külön ónozzuk be és mikor rendesen befutotta a fényes forrasztóón, akkor forrasszuk csak rájuk az alkatrészeket! Így azok nem károsodnak a túlhevítéstől és nem is enged el a forrasztás.

A megépítéshez szükséges anyagok, alkatrészek listája:

1db 1...2nF-os kerámia kondenzátor

1 db középhullámú rádióból kitermelt forgó kondi (műanyag is jó) és hozzá forgató gomb

a forgókondenzátorhoz kiszámolt menetszám x 283 cm hosszú 0,5mm átmérőjű zománcozott réz huzal

2 méternyi PVC-szigetelt rézvezeték a kötésekhez (majd méretre vagdosva)

2 db. BAR28, vagy BAR46, vagy OA1160, vagy valami hasonló schottky, vagy germánium dióda

1db csengőtrafó, vagy hasonló hálózati trafó

1 db olcsó (walkman) fejhallgató

1db 3,5-ös sztereó Jack aljzat, amibe majd a fejhallgatót dugjuk

4cm hosszú 10mm-es átmérőjű facsap (barkácsboltból), ami a tengelye lesz a forgatható keretnek

kb. 2 tenyérnyi területű falap a szerelvénynek (bútorlap hulladék a barkácsboltból).

kb. 10 db 15mm hosszú facsavar (barkácsboltból)

1 db kb. 4cm x 4cm x 4cm méretű fatömb (a barkácsboltból), ami a talpa lesz a forgatható keretnek. A tömb jelleg a lényeg!

1 szál 2 méteres 20mm x 2mm-es fenyőléc (barkácsboltból). Ebből lesz a keret.

Az "egyvezetékes" megoldással azt hittem újat alkottam. De nem. Létezik egy "Lyonodyne" nevű kapcsolás, ami az enyémhez hasonlóan egy vezetéket is használ (a kapcsoló "A" állásában a rajzon), csak a rezgőköre hagyományos antennával és földeléssel táplált, nem keretantennaként van megépítve. A hivatkozott honlapon lévő rajzon látható C2 illesztő forgókondenzátor az én rádiómnál (az utólagos próbák során) semmi hasznot nem hozott, valószínűleg az eredeti készülékben volt hasznos. Lyonodyne néven sajnos hagyományos kapcsolású detektoros rádiók is találhatók az Interneten.

Ha már ennyit bajlódtam a kerettel, megpróbáltam azt magasabb frekvenciákon is használni (80m). Sikertelenül, mert a rezonanciát forgókondi nélkül sem lehetett eléggé feltornászni a menetek közti kapacitások (parazita kapacitás) miatt. Megoldást jelenthet talán Nikola Tesla trükkös tekercselési módja, amit egy szabadalma is tárgyal.

Egyébként ezzel a vevővel kapcsolatban érdemes Ramon Vargas-Patron oldalát felkeresni. Ő a hagyományos módon két vezetékkel építette a keretantennát.

Ramonnal való levelezésem során Ő vette észre, hogy mivel a második, egyvezetékes változatnál a rezgőkört terhelő impedancia igen magas, ezért a rádió szelektivitása  sokkal jobb, mint a hagyományosaké.

Méréseim alapján a keretantenna mintegy 48k generátorimpedanciával táplálja (üresjárási fesz. 200mVpp) a diódákat. Ezért a jó szelektivitás és a kellemes hangerő.

További különös jelenségre lettem figyelmes a kísérletezgetések során. A rádió akkor is szól ha a levezető vezetéket ami a diódákra csatlakozik, nem csatolom az antennához a krokodilcsipesszel, hanem csak a keret mellé csíptetem a függönyre a keret élétől mintegy 30 centire. Igaz, ekkor a hangerő jóval gyengébb volt. Továbbá ha a keret forgókondenzátorát elhangolom, a hang azonnal megszűnik igazolva, hogy nem a levezető vezeték szolgál antennaként.

Végül megosztok a kedves olvasóimmal még egy érdekes tapasztalatomat. Első lépésként behangolom a rádiót a Kossuthra (540kHz este 22:00-ig!). Ezek után a keretbe középtájba behelyezek egy hagyományos középhullámú zsebrádiót bekapcsolva, közepes hangerőre állítva. Csodák csodájára hangosan fog benne szólni a Kossuth függetlenül attól, hogy a zsebrádió hová van hangolva! De ha a keretantenna forgókondenzátorát hangolgatom, akkor viszont ezt hallani lehet a zsebrádióban. A Kossuthon kívül egyéb adók is behozhatók így. A jelenség egyszerű magyarázata az, hogy a keretantenna induktív csatolásba kerül a rádió középfrekvenciás hangolókörével. És a zsebrádióban lévő detektor (dióda) végzi ekkor az egyenirányítást, a hangerősítő pedig az erősítést... Így fejhallgató nélkül is hallgathatóvá válik a keretantenna. Vigyor

Az idő telt és én nemrégen (2016) kipróbáltam egy két méter átlójú keretantennát is. Érezhetően hangosabban szólt, de a keret nehézkessé vált. Lakásban nem lehetett rendesen elhelyezni és aztán egyszer el is tört. Asztalra például nem tudtam tenni, mert elérte a plafont. Ezért úgy gondolom, hogy a keret léceinek hossza praktikusan 50 és 75 centi közé jó ha esnek. Tehát az keret négyzetének átlója a lécek hosszának kétszerese, azaz 100 és 150 centi közé esne. Persze ilyenkor is az egyik léc legyen 10 centivel hosszabb!

 

 


 

Válaszom egy levélre:

Tibor olvasóm azt kérte, hogy küldjek a rádiómról képet neki.

Erre én a képeket mellékelve a következő magyarázatot adtam.

"Kedves Tibor!

Csatoltan küldök két képet a rádióról. Nem látszik túl jól (bár számítógéppel nagyítva jobban látni majd), de azért talán segít megérteni a lényeget.

A függőleges falécre csatlakozik egy-egy facsavarra forrasztással a tekercs két vége, egy-egy sárga vezetékkel. A két sárga vezeték közül az egyik a forgó kondi álló részére megy, a másik a forgó részre (ami a test).

A két kék dióda közös pontja egy kerámia kondira megy, és a kondi másik vége a tekercs egy közbenső pontjára (megcsapolás az impedancia illesztés miatt) narancssárga vezetékkel.

A forgó testéről megy el egy másik narancssárga vezeték a trafóra tett kapacitív osztó központjára (a két kondi közös lábára)

A barna és kék vezetékdarabok (amik egy fekete szigetelésbe torkolnak) a két dióda másik lábaira mennek (a honlapomon lévő rajzon a diódák jobb oldali lábaira. Ez a vezetékpár megy a trafó NAGY menetszámú tekercsére (nagy impedanciás terhelésként). A trafó kis menetszámú, azaz kis impedanciájú felére (ami kék szigetelő szalaggal jelzett) megy két piros és egy fehér vezeték. A fehér vezeték megy egy 3,5-ös sztereó Jack aljzat test pontjára és a két piros pedig a sztereó Jack másik két érintkezőjére. Így mind a két fejhallgató rész (jobb és bal) külön-külön van táplálva, mert a trafó szekundere középen meg van csapolva (és arra megy a fehér vezeték).

Ez volt a KÉT vezetékes változat.

Az EGY vezetékes változat csupán abban különbözik, hogy a tekercs leágazásra menő narancssárga vezeték  le van forrasztva és a kondenzátor testre van kötve. A másik narancssárga pedig el van távolítva teljesen!!!

Ennyi a különbség csupán.

Az egyik képen látható a teljes rádió. Ez egy kísérleti változat, aminek az átlója csupán fél méter a cikkben közölt egy méteres helyett. Azaz negyed akkora a tekercs felülete, mint a nagyé. A hangerő emiatt szinte élvezhetetlenül halk! Nem javaslom megépíteni! Csak azért fotóztam le ezt és nem a nagyot, mert jelenleg ez volt összerakott állapotban...

Ezt a kicsit csak azért raktam egyébként össze, mert könnyebben szállítható és ezt vittem el a solti adóhoz. A solti adó közelében szólt olyan hangerővel, mint a nagy szólt Budapesten!!!

A nagy fekete gomb a forgó forgató gombja, a piros karika pedig a gomb dísz-kerete, ami le szokott sajnos esni.

Remélem sikerült valamelyest segítenem.

Üdvözlettel: Attila"

A mellékelt fotóim itt a cikk alján tölthetők le. Kiegészítésként még annyit, hogy azért van több menet a képen látható keretantennán, mert kisebb az átmérője. Így adta ki ugyanazt az induktivitást, mint a nagy keret.

Attachments:
Download this file (SAM_2977_mod.JPG)SAM_2977_mod.JPG[A rádió teljes képe]25 Kb
Download this file (h-512340.doc)h-512340.doc[A Tesla szabadalom magyarul]16 Kb
Download this file (BruceCarter.zip)BruceCarter.zip[Biztonság esetére a keretszámoló honlap másolata megtisztítva a sallangoktól...]0 Kb
Download this file (US512340.pdf)U.S. Patent 0,512,340[Coil for Electro-Magnets - 1893 July 7]144 Kb
Download this file (SAM_2974_m.jpg)SAM_2974_m.jpg[Kép a magyarázó szöveghez]217 Kb
Módosítás dátuma: 2017. május 19. péntek, 15:12
 

bottom
top

Olvasóink

Oldalainkat 45 vendég böngészi

A legújabbak

A legnépszerűbbek


bottom