top
logo


MOXON antenna az UHF sávra

Manapság a nagyvárosi rádióamatőrök egyik legnagyobb problémája a megfelelő antennák kiválasztása és elhelyezése. A zsúfolt, panelházakkal teli területeken nagy leleményességet kíván e gond leküzdése. Én is hasonló cipőben járok így egyáltalán nem mindegy, mit és hova telepítek. Az Interneten barangolva botlottam bele a Moxon antennába.

A Moxon antenna történetéről röviden csak annyit, hogy Les Moxon (hívójele G6XN) a QST magazin 1952. júliusi számában írt először ötletéről. Az antenna előnyei optimális esetben az alábbiak:

  • irányított
  • 6,5dBi nyereség
  • 30dB-es hátra csillapítás
  • egyszerű
  • könnyen elkészíthető
  • olcsó
  • jól méretezhető
  • 50 ohmos "talpponti" impedanciával rendelkezik
  • viszonylag kicsi
  • bármilyen frekvenciára megépíthető (észerű keretek közt)

Ez az antennafajta a Yagi-hoz hasonlóan szimmetrikus táplálást igényel, koaxiális kábellel történő táplálás esetén erről nem szabad megfeledkezni, szimmetrizálni kell (pl. balun-nal)!

Elhatároztam, hogy készítek egy ilyen antennát az UHF sávra. Azért erre a sávra, mert itt kevés anyagból, kis méretben és gyorsan meg tudtam építeni a tesztantennámat. Találtam egy honlapot, ahol rengeteg információt és segítséget leltem. Letöltöttem innen egy ügyes kis méretező programot, amivel azonnal kiszámíthattam az antennám pontos méreteit. Itt kell megemlítenem, hogy találtam más antennaszámoló programokat is, de azok más eredményt adtak (10-20% eltéréssel). Én most e mellett a program mellett döntöttem.

Alapanyagként a nálam már jól bevált olcsó tömör réz villanyvezetéket választottam. Tartó szerkezetnek pedig a J-Pole antennámnál is alkalmazott 3x1centiméteres keresztmetszetű fenyőlécet használtam. A vezetékek rögzítésénél is a kis szegek köré tekert és forrasztott rézvezetéket alkalmaztam. Az antenna egy óra alatt elkészült. A célom a tesztelés volt. Ezért nem törekedtem a szépségre, csupán a gyorsan elkészíthető de használható és olcsó megoldás volt a célom, amolyan deszkamodell. Az elkészült remekmű felülnézetben az alábbi (1.) képen látható.

FelülnézetbenA sárga nyil mutatja a sugárzás fő irányát. Tehát a fenti (képen vízszintes irányú) vezetékszakasz a sugárzó és a vele párhuzamos másik a reflektor.

A vezetékeket tartó faléc közepére nyél gyanánt egy kis fatömböt szegeltem és átfúrtam felülről 5 mm-es fúróval és ezen dugtam keresztül az RG58-as koaxiális kábelt, amint az 1. és 3. képeken is látni.

 

Először a tartólécen kimértem a pontos távolságokat és a vezetékeket rögzítő szegek helyét. Itt arra kell ügyelni, hogy nem a szegeket kell a kalkulátor program által megadott távra beütni, hanem a vezetékhajlatok távolságának kell annyinak lenni. Végezzünk annyira pontos munkát, amennyire csak lehetséges!

 

A vezeték rögzítéseA jelzések és a szegekkel történt rögzítések láthatók a 2. képen.

Látszik, hogy igyekeztem pontosan dolgozni. A helyes rögzítés után ajánlatos műanyag ragasztópisztollyal teljesen beburkolni a rögzítéseket, mivel nedvesség esetén a vas és a réz galvánelemet képez és nemlineáris jellegű félvezető átmenet alakulhat ki,  ami nagyobb teljesítményeknél zavaró mértékű harmonikusok keletkezését okozhatja!

A sugárzó és reflektor vezetékekről mindenhol eltávolítottam a műanyag szigetelést.

 

 

Emiatt a kezünk izzadságának  hatására azok hamar korrodálódnak, ami a sugárzás hatásfokát csökkentheti. Ezt megakadályozandó fújjuk le színtelen Akrilán lakkal az egészet! Ettől még forrasztható marad, de nem korrodálódik az antenna. Ez a fajta korrózió azért rossz az esetünkben, mert a réz-oxid félvezető, tehát némileg vezeti az áramot. A betáplált teljesítmény egy részét a skin-hatás miatt hővé alakítja... Vétel során pedig az amúgy is kevés energiából vesztünk el sokat...

 

3. kép

A sugárzó közepén csatlakozik a koaxiális kábel. Ez a fajta antenna azért is szerencsés, mert az impedanciája 50 ohm. A koaxiális kábel a sugárzó közepén csatlakozik. A gondot csak az jelenti, hogy szimmetrizáló balunt kell alkalmazni, mert különben az SWR-t nehéz alacsony szinten tartani! A jelenség oka az, hogy szimmetrikus esetben a koaxiális kábel árnyékoló harisnyájának külső felületén is terjed az energia, ami gondokat okozhat a használat során, így ez mindenképpen elkerülendő!

Megoldásként a J-Pole antennámnál is alkalmazott koaxiális balunt (Ballanced-Unballanced) választottam. Olcsó, jól méretezhető és nagyobb teljesítményeken is működik. A másik, kevésbé gazdaságos megoldás az lett volna, hogy 4-5 menetes, 5cm átmérőjű tekercset képezek a kábelből fojtótekercs gyanánt, ami meggátolja, hogy az árnyékoló harisnya külső felületén is haladjon az energia.

A betáplálási pontban a sugárzót (pontosan a közepén) el kellett vágni. Azért, hogy a két fél továbbra is közel egy egyenesbe essen de ne érjenek össze (!), a koax-kábel ráforrasztása után melléjük szigetelő szalagoztam egy kis fa pálcikát, amit a képeken is látni. Nem túl szép, de a kísérletezésre megteszi.

Az antenna elkészülte után tesztek következtek. Mivel a balunt még nem szereltem fel, ezért az SWR-t sajnos nem tudtam 1,6 alá tornászni. De mivel ezt is még elviselhetőnek tartottam, ezért gyakorlatban is kipróbáltam HA5FTL, Tamás barátommal. Riportja alapján 1-2 S-ponttal jobban hallott, mint a J-Pole antenna esetén. A rádióink gumiantennáival nem sikerült összeköttetést teremtenünk, míg a Moxon és J-pole antennákkal könnyedén tudtunk beszélgetni.

Érdemes szem előtt tartani, hogy azzal a polarizációs síkkal adjunk, amivel az ellenállomás vesz, és viszont. Az ellenállomásnál J-Pole volt függőlegesen, tehát nekem is függőlegesen kellett tartanom az antennát, különben nem sikerült a kapcsolatot felvenni! Ez az elején megtréfált minket... Az irányérzékenység elég nagy, így kell némi ügyeskedés, hogy megtaláljuk a megfelelő irányt.

Ez az antenna nem sokkal jobb, mint a J-Pole. Viszont irányított, így gyakran zavarmentesebb lehet a vétel vele. A J-Pole a 6dBi-t körsugárzóként "tudja" (nem csak egy irányban), ami talán sok esetben hasznosabb lehet. De, hogy az ember melyik fajta antennát használja, azt a pillanatnyi körülmények is meghatározhatják. A Moxon antenna a 30dB-es hátrafelé csillapítás miatt iránymérésre is használható. Nagyvárosi környezetben jobban kezelhető lehet, mint egy Yagi.

Ez az antenna más frekvenciákra is elkészíthető. Mindenképpen ajánlom azoknak, akik olcsón, egyszerűen és gyorsan akarnak működőképes antennát készíteni. Kár, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint PMR-rádiókhoz nem szabad külső antennát csatlakoztatni (csak a gyári "gagyit" szabad használni), pedig ez ideális lenne.

Lehetőség van arra is, hogy nyák-lemezen kimaratva készítsünk ilyen antennát WiFi használatra (2,4GHz) jelentősen megnövelve vele az áthidalható hatótávot... A helyes polarizációs síkról persze nem szabad megfeledkezni!

Módosítás dátuma: 2011. október 04. kedd, 08:06
 

bottom
top

Olvasóink

Oldalainkat 16 vendég böngészi

A legújabbak

A legnépszerűbbek


bottom