top
logo


Rövidhullámú összeköttetések tervezése az Internet segítségével

A rádióamatőrködés során szükségünk lehet célzottan egy adott célponttal való összeköttetésre. Például akkor, ha az ember a DXCC 100-hoz szeretne egy hiányzó országot becserkészni. Lehet ezt a véletlenre bízni, és a hétvégi versenyzések során mazsolázgatni, de lehetőség van az esélyek növelésére az Internet segítségével. Persze a régi rutinos rádióamatőrök már fejből tudják a terjedési viszonyokat, de a napfolt tevékenységgel kapcsolatban Nekik is szükségük lehet az alábbi adatokra. Az alábbi kis szösszenetem ennek egyik módját próbálja meg egyszerűen bemutatni.

 

Az elmúlt száz év során sokat fejlődött az ionoszféra kutatás és a magas-légkör rádió összeköttetésekre gyakorolt hatásának matematikai ismerete. Régi katonai módszerek kerültek az utóbbi évtizedekben a civil használatba. Egy ilyen megoldás az ingyenesen onlájn használható VOACAP honlap. Ez látványosan és viszonylag pontosan jelezheti előre a terjedési viszonyokat az általunk fontosnak ítélt célpont környezetében. Látványosan adja meg a statisztikailag megjósolt remélhetően sikeres összeköttetéshez szükséges időpontokat és sávokat.

Mielőtt belefognék a mondandómba, még néhány fontos dolgot meg kell, említsek. Ez csak egy jóslás. És mint minden jóslás, ez is rendelkezik némi bizonytalansággal, noha sok mért adaton alapul. Mióta figyelem az alábbiak szerint a terjedési előrejelzéseket, két dolgot tapasztaltam. Az egyik, hogy a megjósolt gyenge terjedés ellenére - valami "csoda" folytán (HI) - mégis sikerülhet néha egy-egy szokatlan és különleges összeköttetést létesíteni. A másik tapasztalatom pedig az, hogy néha egy megjósolt, jó terjedésre rácáfolhat a valóság. Pocsék terjedés lehet, minden bíztató jóslás ellenére.

Kérdezhetné a kedves olvasóm, ha ez ilyen bizonytalan, minek foglalkozunk vele egyáltalán? Azért foglalkozom e témával itt, mert az előrejelzések sokkal gyakrabban teljesednek be, mint amennyire nem. Szubjektív érzésem szerint az arány kb. 70%-30% lehet...

Lássunk egy példát!

Tételezzük fel, hogy a cél-ország Pakisztán. Először szükségünk van a használandó sávra és az időpontra. Ennek meghatározásához nyissuk meg a böngészőnkben a VOACAP Online két pont közti összeköttetés tervező felületét.

Pont-pont összeköttetés tervező

Amint látható, rengeteg adat beállítható a felületen. A sok adat közül számos automatikusan kitöltésre is kerül a különböző automatikus (műholdas és földi) adatgyűjtő rendszerekből. Ezekkel többnyire nekünk nincs dolgunk. Dolgunk csak azokkal van, amit a rendszer nem tudhat. Ilyenek például:

  • Az adó illetve vevő oldali QTH, vagy a name - ami az adó és vevő oldali állomások helyzetét adja meg. Ezek a bal felső negyedben látható kis térképen a pontos poziciókba húzhatók. A piros tüske az adó oldal, a kék pedig a vételi. Ekkor automatikusan beállítódnak a földrajzi hosszúsági (Lungitude) és szélességi (Latitude) adatok.
  • A TX antenna - ami az adó antenna típusát jelenti és egy legördülő listából választható. Néhány típus van csak, de ez bőven elég a becslésekhez...
  • A TX power - ami az adó teljesítményt jelenti, szintén legördülő listából választható.
  • TX mode - a választandó üzemmód, lehet pl morzé, ssb...stb.
  • És végül semmiképpen ne felejtsük el beállítani az évet és a hónapot, amire az előrejelzés vonatkozni fog!

E fenti négy paramétert mind az adó oldali (Transmitter site), mind a vevő oldali (Receiver site) panelen be kell állítanunk. Ekkor a jobb felső negyedben látható színes kördiagramm módosul. A szeletek az órákat jelentik UTC-ben értve, a körkörös sávok pedig a sávokat. A színek pedig az esetleges összeköttetés lehetőségének valószínűségét (feltéve, hogy az ellenállomás is működik ezen a frekvencián). A piros területek a számunkra legjobbak. A diagram jobb oldalán a szín-magyarázat a segítségünkre lehet az ábra értelmezésében.

Vegyük észre, hogy az antennák megadásánál nem feltétlenül kell a tervezett hullámhosszra méretezett antennát megadni. Sőt. Csak becsapjuk magunkat, ha nem azt adjuk meg, amink nagyjából van. Az esetleg csökkentett hosszból adódó nyereség csökkenését a program bele számolja a végeredménybe. Hiszen a hullámhosszhoz nem illeszkedő antenna is használható, ha van tunerünk (ATU), csak gyengébb hatásfokkal.

De a dolog itt még nem ér véget!

Ha megnyomjuk a jobb alsó Run prediction (előrejelzés futtatása) gombot, újabb lapra kerülünk.

Az összeköttetés valószínűsége

Az ábra önmagáért beszél. A vízszintes tengely az idő (UTC-ben), a függőleges pedig a frekvencia (MHz-ben). A fekete vastag felső határoló görbe a maximálisan használható frekvenciát (MUF) jelzi. A színek az összeköttetés biztosságát jelzik százalékban. A jelmagyarázat itt is segít.

Ha a lapon kissé alább görgetünk, egy másik ábrát is láthatunk.

Vételi jelerősség

Ez az ábra is beszédes. A tengelyek ugyanazok, mint az előző ábránál, viszont a színek (a 3. dimenzió) itt a vételi jel erősségét ábrázolja dBW egységben. Szerencsére nem kell számolgatnunk. A színek a rádiónkon kijelzett, vett jel erősségét jelentik. S9 a legjobb. A helyes értelmezéshez ismernünk kell az aktuális sávzaj értékét. Ezt a portálom főoldalán látható zanzásított terjedési előrejelzés alulról a második sorában olvasható Sig noise lvl (azaz zajszint) értéke adja meg. Ha itt például S4-et látunk és a fenti ábrán is S4 vagy kisebb a vett jel jósolt erőssége, akkor valószínűleg nem fogjuk hallani az ellen-állomást.

A pakisztáni példánál maradva a második ábrán láthatjuk, hogy a legerősseb jelet 16:00 és hajnali 2:00 közt foghatjuk. Az első ábrán ezután kiválasztható a szükséges frekvencia, ami a példánál maradva 22:00-kor 7MHz.

Remek! Meg is vagyunk az előrejelzéssel. Most megnézhetjük egy másik honlapon, hogyan is néz ki a terjedés a földgömbre vetítve.

Ehhez nyissuk meg a VOACAP Online terjedési térképét! Az alábbihoz hasonlót láthatunk.

A terjedési térkép

Állítsuk be a dátumot és az órát!

Itt is megadandó a helyzetünk. Ha a name mezőbe beírjuk a QTH-lokátorunkat és megnyomjuk a Loc calc gombot, akkor a helyzetünket illető beállítások megtörténnek. Itt is állítsuk be az antennánkat, az üzemmódunkat és a tervezett sávot, ami az előzőekből már adódik, azaz 40 méter (7MHz).

Majd nyomjuk meg a Run the prediction gombot! Ekkor szintén újabb lapra jutunk, amely már a terjedési előrejelzést mutatja.

A terjedési térkép a megadott sávban

Látható, hogy Pakisztán sajnos nem sokat hall majd belőlünk. A valószínűség hatásfok csak 20-30%, ami igazán szerény. Jó vevővel persze nem lehetetlen. A pakisztáni rádiók bizonyára nagyon jók. HI

A helyzet az, hogy ennyivel nem muszáj beérnünk. Bármelyik lapon a beállító felületet a böngésző vissza gombjával (balra nyíl) visszakapjuk, a legutóbbi beállításokkal együtt. Próbálgassunk, játszogassunk! Teszteljünk más variációkat is. Más sávokat, más dátumokat, vagy időpontokat!

Végül érdekességként jöjjön két kis animáció, mely jól szemlélteti a napi terjedést 40 és 10 méteren a 2015-ös év január hónapjára óránkénti képváltással. A piros pötty a QTH-t, a sárga pedig a Nap helyzetét jelöli.

A 2015.01 napi terjedés 40 méteren

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jól látszik a két már régóta ismert tapasztalat, hogy a 40 méter inkább az éjjeli oldalon, míg a 10 méter inkább a nappalin aktív.

Sok sikert kívánok a tervezgetéshez.

Módosítás dátuma: 2015. március 30. hétfő, 08:55
 

bottom
top

Olvasóink

Oldalainkat 64 vendég böngészi

A legújabbak

A legnépszerűbbek


bottom