top
logo


Egyszerű segédlet átlagos felhasználóknak

Az ember nem érthet mindenhez. E kényszerű tudatlansága végett gyakran ki van szolgáltatva. Ez a cikk informatikai területen kíván néhány egyszerű, ámde hasznos tanácsot közreadni.

Ki ne élte volna át a gyomorszorító érzést, amikor a helyszínre érkező "szakember" közölte, hogy az automata mosógépbe sugárhajtóművet kell cserélni?

A viccet félretéve az embernek nincs se tudása, se ideje, hogy eldöntse, indokolt-e a javasolt beruházás. És kifizetve a javítást a távozó szakemberrel együtt sajnos nem mindig távozik a bizonytalan érzés: "tényleg ez volt a legjobb megoldás?". Az emberek többsége legyint és megbékél idővel a helyzettel, végül is működik... Ez a lényeg.

A mindennapokat áthatja az informatika. Ezzel többet találkozunk, mint például az iménti automata mosógép meghibásodásával. Ezért érdemes néhány egyszerű szabályt megjegyeznünk.

A számítógépeink működése két fő területet érint a hardvert (amit megfoghatunk a kezünkkel, vagy bele is rúghatunk) és a szoftvert, amit csak a gondolatainkkal ragadhatunk meg. Hasonlattal élve ez olyan, mint egy tepsi homokba rajzolt ábra. Ha az ábrát a kezünkkel összezavarjuk, azzal a homok mennyisége nem változik. A példában a homok a hardver, az ábra a szoftver. Az ábra csak a homokszemek speciális szervezése. A szoftver is a gép belső speciális szervezése.

Egy esetleges hiba esetén az első legfontosabb kérdés, hogy a hiba melyik területről ered. Hardver, vagy szoftver? A mai technológia mellett körülbelül 80%-os biztonsággal eldönthető egy egyszerű vizsgálattal, hogy a hiba honnan ered. Ha a hibajelenség viszonylag véletlenszerű időpontokban, semmi más folyamathoz szorosan nem köthető módon jelentkezik, akkor hardver hibát gyaníthatunk. Ha a hiba rendszeres, valamihez jól társítható, akkor inkább szoftver problémáról lehet szó.

Vegyünk egy példát. A számítógépünk a bekapcsolás után rendben elindul. Sokáig nem ülünk a géphez, mert valaki telefonon keresett minket éppen... Aztán a beszélgetés befejeztével munkához látunk, és megnyitjuk a levelezést, majd az egyik levélben jön egy mókás "Powerpoint" küldemény. Ezt megnyitjuk és a harmadik, kép után egyszer csak kimerevedik a kép, "lefagy a gép". Sebaj, megnyomjuk a gyógy-gombot, a reset-et, és kivárjuk, míg a gép újra indul. Újra bevergődünk a levelezésbe, rámenősen megnyitjuk az iménti küldeményt és már az első képnél lefagy.

Az iménti példában látható, hogy a kiváltó hatás csupán annyi, hogy komolyabb munkára sarkalljuk a gépet. A hiba bekövetkeztének időpontja egy bizonyos határon belül véletlenszerű, tehát hardver hibára gyanakodhatunk. A hiba akkor jelentkezik, mikor a gép "erősebben dolgozik". Mivel az újraindítás után minden normálisan működni látszik, ezért feltehetően nincs még komoly baj. A véletlenszerűség itt úgy értelmezendő, hogy a kiváltó ok (nagyobb terhelés) kezdete után véletlenszerű pillanatokban (hol az egyik képnél, hol a másiknál) következik be a probléma.

Egy másik példával mutatom be a másik eshetőséget. A gép remekül működik. De amikor elindítok egy programot a gép azonnal lefagy (gyaníthatóan vírusos). Ha százszor indítom el, százszor fagy le és azonnal. Látszik, hogy ekkor a hibajelenség (lefagyás) a program indításhoz jól társítható, ezért szoftverhibára gyanakodhatunk. Például vírusfertőzésre, vagy egyszerűen csak hibás telepítésre, vagy beállítási gondokra.

Ha szoftverhiba van, akkor az interneten rengeteg segítséget találhatunk, ha a keresőket (pl. Google) jól tudjuk kezelni. Szerencsére a Google elárul néhány trükköt (angolul). Ha valaki nem tud jól angolul, akkor használhatja a fordítót is. Én itt egy ezzel készült fordítást is közreadok a keresési trükkökről. Szoftverhiba esetén ha mégis nem az ingyenes segítség igénybevételére kényszerülünk, csupán a kiszállási díj és az óradíj terhel minket, ha megvan minden telepítő készletünk és egyebünk (CD, jelszó, kód...stb.). Mindig előre tájékozódjunk a tarifáról, nehogy meglepetések érjenek bennünket! És a segítség megérkezésekor jegyezzük meg a pontos időt, és munka végeztekor is... A kettő különbsége adja a fizetendő összeg alapját (meg a kiszállási díj, ha van)... Ingyenes programokért NE adjunk pénzt!

Mindaz amit ezután leírok jószerivel asztali "munkaállomásokra" (desktop) érvényesek. A laptopokra is igazak, de azok szerelése annyira speciális dolog, és annyi különleges szaktudást igényel, hogy semmi esetre sem javaslom azokat csak úgy bütykölgetni!

Ha elvégeztük az imént tárgyalt véletlenszerűségi vizsgálatot, akkor van még jó néhány lehetőségünk a szűkebb hibabehatárolásra.

Keressük meg a gép hátulján azt a ventilátornyílást, ami mellett a 220V-os kábel csatlakoztatva van! Ha a kezünket odatéve érezzük, hogy a ventilátor a meleg levegőt határozottan fújja, akkor a tápegység hűtése gyaníthatóan megfelelő. Nem azt mondtam, hogy a tápegység van rendben, csak a hűtés! Ettől még lehet hibás a tápegység, de ennek eldöntése műszerek, vagy csere tápegység nélkül nehéz dolog.

Ha a gép már nem garanciális, nyugodtan kinyithatjuk az oldallapot (két csavar kicsavarása után). Betekintve láthatunk egy, kettő, vagy három ventilátort is. Ezeknek forogniuk kell!

A fenti képen láthatók a sárgával bekarikázott helyek, ahol a legtöbb asztali számítógép esetén ventilátort található. Ha ezek közül egy nem forog rendesen, akadozik, vagy leáll időnként, az simán okozhat lefagyásokat. A gépben történő kutakodást mindenki saját felelőssége teljes tudatában végezze! Nem szabad működő gépbe semmit sem beleejteni, beletenni! Ne is szereljük azt működés közben!

Tavasszal, vagy ősszel, amikor a párás, nyálkás idő elkezdődik, gyakran hallani a számítógépek ventilátorait gyanúsan berregni, nyekeregni, morogni. Ez a ventilátor csapágyba bejutó por és nedvesség miatt van. Az ügyes kezűek gyakran óvatosan szétszedve a ventilátort kitisztítják és (WD40-el, vagy hasonlóval) beolajozzák a csapágyat... Noha a kereskedelemben viszonylag olcsón kapni újat is, a hozzá nem értőknek mégis a szakemberek segítségét ajánlom.

A számítógépekben több ventilátor is lehet (akár négy is). Ezek tetemes mennyiségű port képesek a gépbe beszívni. A legtöbb por a padlóról, szőnyegről, szőnyegpadlóról jut a levegőbe mivel a járással felkavarjuk azt. A por a padlótól mintegy a térdmagasságig a legsűrűbb. Ezért ajánlatos a gépeket magasabbra tenni. Ezzel sokat tehetünk a gép porszennyezésének csökkentése és a ventilátorok élettartamának növelése érdekében.

Főleg a régebbi (3 évnél régebbi) számítógépek esetén okozhat gyakran problémát a kondenzátorok tönkremenetele, felrobbanása.

A fenti képen látható két kondenzátor. Ezüstös (alumínium) a tetejük, és kereszt alakú bemélyedés van rajtuk. E mélyedések szerepe az, hogy meggyengítsék a borítást és a kondenzátor túlhevülés esetén ezeknél a meggyengített helyeknél nyíljon ki. Ilyenkor barnás maró lötty buggyanhat belőlük elő, jól látható módon. A kibuggyanás előtt felpúposodik ez a rész (ami normális esetben sík és nem domború) és ez szemrevételezéskor jól látható.AZ ilyen tönkrement alkatrészeket bárki maga is könnyedén felismerheti.

Ezek cseréje gyakran megoldhatja a problémákat. Szerszám, gyakorlat, tudás hiányában ekkor ismét szakember segítségét kell igényelni. A helyzetet az is nehezíti, hogy noha egy ilyen kondenzátor nem kerül többe, mint egy gombóc fagyi, a "szakemberek" többsége mégis az alaplap, ne adj' Isten az egész számítógép cseréjét javasolja...

Teljesen érthető az álláspontjuk. Nem kell forrasztgatni és biztosabban elindul az új, mint a régi. A kondenzátor csere viszont nem biztos, hogy minden problémát megold, mert ha már más alkatrész is károsodott a tönkrement kondenzátor miatt (a tapasztalatom szerint kb. 20% esély van rá), akkor a helyzet súlyosabb. Ekkor tényleg indokolt lehet az alaplap (vagy ha az 5-6 évnél régebbi  gép esetén talán) csere. Tehát nekünk kell kérnünk a tönkrement alkatrész cseréjét tudomásul véve az esetleges eredménytelen költséget (az anyag és munkaköltség, meg a kiszállás). Egy számítógépben sok kondenzátor van és több is tönkremehet. Viszont több olyan is van, ami ha tönkremegy, látszólag semmi gondot nem okoz. Kérdezhetnénk jó, de akkor minek rakják azokat is bele? Többnyire a biztosabb működés érdekében. Viszont a maró lötty ami kifolyhat károsíthatja a finom rajzolatú áramköröket is, működésképtelenné téve a gépet.

Ha valaki a saját felelősségére mégis bele kíván vágni a kondenzátor cseréjébe, akkor egy egyszerűsített módszerrel a következőképpen járhat el. Először is be kell szerezni a megfelelő kondenzátort egy elektronikai boltban. A legmagasabb megengedhető hőfok legyen 105°C, a kapacitása annyi, mint az eredetinek és a feszültsége legyen nagyobb, mint az eredetinek. E három érték rá van írva a kondenzátorokra. Ezek után az eredeti rossz házát (semmi másban nem okozva kárt!) oldalcsípővel több lépésben apránként lecsipkedjük és az áramköri panelon megmaradó kis lábakra ügyesen ráforrasztjuk az új kondenzátort úgy, hogy előtte annak is megrövidítjük a lábait. Ügyeljünk a helyes polaritásra. Előfordulhat, hogy csak fektetve fér be, akkor szereljük be úgy! Ez nem éppen a legszakszerűbb megoldás, de némi odafigyeléssel és ügyességgel működhet. Nekem már sikerült párszor. Egyszerre csak egy kondenzátort cseréljünk!

Abban az esetben, ha a gép előző nap még működött, de másnapra be sem indul, a leggyakoribb hiba a tápegység tönkremenetele.

Ha elindul, de az operációs rendszer (pl. Windows) nem indul el, a leggyakrabban vírustámadásról lehet szó. Linux esetén viszont a vírustámadás kockázata lényegesen kisebb.

Amikor számítógépet vásárolunk, egy rakás dobozt, CD-ket, vezetékeket és még ki tudja mi mindent kaphatunk hozzá. Mindent ami éppen nem kell a működtetéshez felcímkézve gondosan tegyünk el úgy, hogy szükség esetén meg is találjuk! Ezzel rengeteg pénzt spórolhatunk meg! Ugyanis ha kihívjuk a szakembert és ő a rendszer újratelepítését javasolja, szüksége lesz az említett CD-kre (főleg ha nem Linuxot használunk, mert ahhoz ritkábban kell ilyesmi, hanem csak a telepítő CD). Ha ezek a lemezek nincsenek meg, akkor azokat össze kell vadászni az Internetről. Ez rengeteg (munka-)idő, azaz rengeteg pénz (óradíj) és bosszúság. Kis gondossággal sokat kereshetünk ezen. :-)

Ha a számítógépet kinyitva meg szeretnénk igazgatni benne a dolgokat, feltétlenül húzzuk ki a konnektorból azt! Ugyanis a gép belső világa akkor is áram alatt van, amikor a gépet "kikapcsoljuk". Gyakori a gépek hátulján, a tápegységen lévő kis kapcsoló, amivel az áramtalanítás könnyen elvégezhető. De sajnos az áram alá helyezés is túl könnyen megtörténhet. Láttam már ilyet szereléskor "véletlenül"  bekapcsolódni...

A fenti képen egy tápegység látható. A rácsos rostély van a gép hátulja felé (itt fújja ki a meleg levegőt, amit említettem már), míg a ventilátor a padló felé néz (ha a gép rendesen a talpán áll). Jól látható a kapcsoló, ami viszont nem mindegyik gépen van!

Nyáron vihar esetén, vagy hosszabb idejű (több napos) munkaszünet esetén is áramtalanítsunk!

Módosítás dátuma: 2011. október 03. hétfő, 07:27
 

bottom
top

Olvasóink

Oldalainkat 136 vendég böngészi

A legújabbak

A legnépszerűbbek


bottom